8°C

Aktuális ajánlatok [x]

Lájkolj minket!


 

Gulyás Gergelyt küldte a Fidesz Biszku Bélára



Gulyás Gergelyt küldte a Fidesz Biszku Bélára

Gulyás Gergely, a Fidesz képivselője azt mondta, megoldási javaslatukat alkotmányosnak, a nemzetközi joggal összhangban lévőnek tartják. Hozzátette, előterjesztésük egy igen szűk személyi kört, legfeljebb néhány tucat embert érintene. Közülük név szerint említette Biszku Bélát, akire vonatkozna a felelősségre vonás.

A jogtechnikai megoldásról a Fidesz parlamenti képviselője kifejtette: a nürnbergi katonai törvényszék alapokmánya meghatározza a béke elleni, a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények fogalmát. Ezeknek a tényállásoknak az elévülését az 1968-as New York-i egyezmény kizárta.

Utóbbit Magyarország 1971-ben egy törvény erejű rendelettel ki is hirdette, ám mindezt anélkül, hogy a tényállásokat a magyar jog részévé tette volna, vagyis a jogalkotó nem mondta ki, hogy a büntető törvénykönyvben szabályozott el nem évülő bűncselekmények közé tartoznának ezek a cselekmények. Gulyás Gergely kérdésre válaszolva megjegyezte, az 1956-os forradalmat követő megtorlások esetében szerintük elsősorban az emberiesség elleni bűncselekmény áll meg.

Korábbi állásfoglalás

A fideszes politikus idézte az Alkotmánybíróság (AB) korábbi állásfoglalását, amely szerint a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények tényállását és büntethetőségük feltételeit a nemzetközi jog határozza meg, továbbá - emlékeztetett - arról is határozott az AB, hogy az emberiesség elleni bűncselekmény el nem évülhetőségére tett nemzetközi jogi kötelezettségvállalás nem sérti a visszamenőleges büntetőjog tilalmát.

Közölte: a törvény hatálybalépése után a Fidesz-frakció megteszi majd a szükséges intézkedéseket az eljárások megindításához.

Eléggé félresiklott

Gulyás Gergely úgy fogalmazott, Magyarországon az igazságtétel eléggé félresiklott, és vannak olyan területek, ahol már nincs is mit tenni, ám van, ahol még lehetséges valamiféle kárpótlás. "Mi nem bosszút akarunk, hanem azt szeretnénk, ha Magyarországon is sor kerülhetne ugyanolyan igazságtételre, amire egyébként gyakorlatilag a volt kommunista államok majdnem mindegyikében sor került" - mondta.

Évtizedes adósság

Gellért Ádám, a törvényjavaslat koncepcióját kidolgozó nemzetközi jogász lapunknak elmondta, a törvényjavaslattal egy régi adósságot törleszthetne a magyar törvényhozás. A Képíró-ügy világosan megmutatta, hogy sürget az idő a gyanúsítottak életkora miatt, valamint az 56-os események 55. évfordulója most aktualitást is ad a Biszku-ügyként elhíresült, de a megtorlás többi résztvevőjét is célzó törvényjavaslat számára. A nemzetközi jogász lapunknak elmondta, ő személyesen az ügyre vonatkozó büntetések jogi hátterének a kialakításán dolgozik már évek óta, ezért Biszku Béla nevén kívül nem tudott mást megnevezni a lehetséges gyanúsítottak köréből. Azt azonban elmondta, körülbelül két, de inkább egy tucat névről lehet szó. Mivel ezen a területen a történelemkutatás is le van maradva némileg, ezért az ügyészség dolga lesz, hogy felderítse a lehetséges elkövetők körét.

A nemzetközi jogász az FN24-nek megerősítette, az emberiesség elleni bűncselekmény tényállása nem része a magyar jogrendszernek, egy 40 éves adósság törlesztése lenne tehát a javaslat elfogadása. Ez azonban még csupán a jogi háttér megteremtésének első lépése és még az elfogadásig is hosszú az út (bizottsági meghallgatás, általános, részletes vita).

Mint mondta, Képíró Sándor ügye egy másik, 1945-ben elfogadott törvényen alapult, amely kifejezetten a II. világháborúban elkövetett bűncselekményekre vonatkozott. A második világháború után a nemzetközi jogban született emberiesség elleni bűncselekmény intézménye azonban nem része a magyar jogrendszernek a mai napig.

Gellért Ádám szerint napjainkban is számos hasonló eljárás folyik például jugoszláv, ruandai, kambodzsai bűncselekmények ügyében. Ezen a tényálláson alapult a lyoni mészáros, Klaus Barbie ügye, aki a második világháború alatt deportáltatta zsidók ezreit Franciaországból Auschwitzba, vagy Finta Imre szegedi csendőr századosé, akit többek közt a szegedi zsidóság deportálásával, tömeggyilkossággal és emberrablással gyanúsítottak. Az 1956-os megtorlások során több mint 400 embert végeztek ki és több mint 21 ezren kerültek börtönbe. Számtalan esetben kínozták meg vagy vallatták brutális eszközökkel a fogvatartottakat.

Aktuális ajánlatok [x]

Ajánlott lap.hu oldalak: