1°C

 

Lájkolj minket!

Meghalt Hugo Chávez


Meghalt Hugo Chávez
(Fotó: Northfoto)

Venezuela alelnöke jelentette be kedden este, hogy Hugo Chávez hosszas betegség után elhunyt. 2011 nyarán nyilvánosságra hozták, hogy daganatos betegségben szenved. Kubában többször megoperálták, majd utókezelésnek vetették alá. 2012 júliusában bejelentette, hogy „tökéletesen felgyógyult", és harmadszor is indul az elnökválasztáson. Az 1999 óta hatalmon lévő politikus fölényes győzelmet aratott az október közepén rendezett elnökválasztáson.

Az 58 éves Chávez december 11-én műtéten esett át, a negyediken 2011 júniusa óta. A műtét óta nem mutatkozott, nem szólalt meg nyilvánosan. Karácsonykor az utódjának jelölt Nicolas Maduro alelnök olvasta fel üzenetét, amelyben egyebek között azt kérte, hogy a hadsereg „továbbra is ügyeljen a nemzet egységére". Ugyanakkor Havannából nem tudott hazautazni január 10-i beiktatására, harmadik hatéves elnöki mandátumának kezdetére: az államfő csak február 18-án érkezett vissza Kubából, március 5-én bekövetkezett haláláig a caracasi katonai kórházban kezelték.

Az ejtőernyős

Hugo Rafael Chávez Frías 1954. július 28-án született Sabanetában, egy venezuelai tartomány székhelyén. Szülei tanárok voltak, akiknek hat gyermeke született, ő a második a testvérek sorában. Mivel szülei szegények voltak, anyai nagyanyja nevelte. Gimnáziumi tanulmányai során a reáltárgyakból tűnt ki, de érdeklődést mutatott a sport, főleg a baseball, valamint a festészet, az irodalom és a színművészet iránt is, több színműnek, mesejátéknak a szerzője. 1971-ben érettségizett, felvették a Venezuelai Katonai Akadémiára, ahol 1975-ben a hadmérnöki szakon szerzett diplomát. Ejtőernyős tisztként szolgált, és fokozatosan haladt előre a ranglétrán: 1977-ben főhadnaggyá, 1982-ben pedig századossá léptették elő. Ezekben az esztendőkben behatóan tanulmányozta anyai dédapja, Pedro Pérez Delgado életét, aki a XX. század elején fegyveresen támadt Juan Vincente Gómez diktatúrája ellen.

1982-ben megalapította a Bolívari Forradalmi Mozgalom 200-at (a szám Simon Bolívar születésének 200. évfordulójára utal). Az év decemberében tiszttársaival esküt tettek, hogy megreformálják a hadsereget, és harcot indítanak egy új köztársaságért.

1986-ban ezredessé nevezték ki, 1988-ban pedig a Nemzeti Védelmi és Biztonsági Tanács titkárává. 1989-ben felvette a politikatudományi szakot a caracasi Simón Bolívar egyetemen, de tanulmányait nem fejezte be. 1991-ben kinevezték egy ejtőernyős dandár parancsnokává. Titkos tanulmányokat írt a forradalmi átmenetről, és társaival 1992 februárjára tűzték ki a felkelés időpontját.

Felkelő, majd elnök

1992. február 4-én több városban egyidejűleg kezdődött a felkelés: elfoglalták az állami televíziót, és az elnöki palotát is ostrom alá vették. Másnap délelőttre azonban egyértelművé vált, hogy a lázadás elbukott. Chávez megadta magát, és a televízió képernyőjén kért bocsánatot. A szociáldemokrata Carlos Andrés Perez elleni sikertelen államcsínyért két évre bebörtönözték.

Szabadulása után, 1994-ben forradalmi pártot alapított, az Ötödik Köztársaság Mozgalmat, amely rövid időn belül rendkívül népszerűvé vált. Négy év múlva, 1998-ban a parlamenti helyek 34 százalékát szerezték meg a Mozgalom körül csoportosuló baloldali erők. Chávez 1998 decemberében már demokratikus úton érte el célját: a leadott voksok 56 százalékával megnyerte az elnökválasztást. Hivatalába 1999 februárjában iktatták be.

Példaképe a XIX. századi latin-amerikai függetlenségi mozgalom hőse, Simón Bolívar volt, akire a baloldali-nacionalista elnök rendszeresen hivatkozott beszédeiben. 1999 decemberében a venezuelai polgárok ismét az urnák elé járultak, és 55 százalékos részvétel mellett több mint 71 százalékuk az új, „bolívari" alkotmány elfogadására voksolt. Az ország neve ekkor változott Venezuelai Bolívari Köztársaságra.

Chávez politikája mégsem talált egyöntetű támogatásra, amit bizonyít a 2002-ben szervezett két hónapos általános sztrájk, illetve katonai államcsíny. Az elnök mindkettőt átvészelte, amiként a leváltása céljából rendezett 2004. évi népszavazást is, amikor az ellenzék, szakszervezetek, nagyvállalatok, tömegtájékoztatási eszközök és művészek fogtak össze ellene.

2006-ban a szavazatok 62 százalékával újraválasztották az államfői tisztségbe. A 2007. évi kudarc után, 2009-ben számára kedvező eredménnyel végződött az a népszavazás, amelynek eredményeként módosították az alkotmányt: az új alaptörvény értelmében akárhány alkalommal újraválasztható lett az államfői tisztségre. 2009 augusztusában a parlament jóváhagyta az új választójogi törvényt, amelynek alapján a választási bizottság „átszabhatja" a választókerületeket, és úgy módosítja az arányos képviseleti rendszert, hogy azzal csökkenti a kis pártok parlamentbe jutásának esélyét. 2011 januárjában a Human Right Watch éves jelentésében azzal vádolta meg, hogy politikai ellenfelei üldözésére használja fel az igazságügyi szervezeteket.

Az elnök kétszer nősült, a két házasságból összesen öt gyermeke van.

Castro igaz fia

A kubai kormány Hugo Chávezt Fidel Castro „igaz fiának" nevezte. Szerdára virradóra közzétett hivatalos nyilatkozatában azt emelte ki, hogy Hugo Chávez „hűséges gyermekként" kísérte mindvégig Fidel Castrót, „a kubai forradalom atyját." Egyben bejelentette, hogy Kubában a venezuelai elnök emlékére háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el.

Evo Morales bolíviai elnök – aki ugyancsak Chávez legszorosabb szövetségesei között volt – könnyezve tartott televíziós nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy az elnök „örökké ösztönzőt jelent majd a szabadságért harcoló emberek számára". Morales egyhetes nemzeti gyászt rendelt el, míg Argentínában háromnapos gyászt hirdettek a venezuelai elnök emlékére.

A venezuelai elnök halála kapcsán üzenetet intézett az ország lakosságához az amerikai elnök. Barack Obama hangoztatta, hogy az Egyesült Államok érdekelt a Venezuelával való jobb kapcsolatokban, illetve az új kormánnyal való konstruktív párbeszédben.

Harc az utódlásért

Venezuelában 30 napon belül új választást rendeznek. Addig ideiglenesen Nicolás Maduro alelnök veszi át a hatalmat. A korábbi hírek arról szóltak, hogy az alkotmány elírásainak megfelelően átmenetileg a parlament elnöke irányítja majd az országot. Caracasban bizonyosra veszik, hogy a kormánypárt jelöltje Nicolás Maduro lesz, míg vele szemben az ellenzék ismét a volt mirandai kormányzót, Henrique Caprilest indítja. A tavaly októberi elnökválasztáson Capriles meglehetősen súlyos vereséget szenvedett az akkor harmadszorra is újraválasztott Chávezzel szemben.

Aktuális ajánlatok [x]

Ajánlott lap.hu oldalak: