Első ízben sikerült ausztrál paleontológusoknak bebizonyítani, hogy a hatalmas testű növényevők, a titanoszauruszok a hatodik kontinenst is benépesítették.
Felfedezték a kacsacsőrű dinoszauruszok "nagypapáját", aki még nem viselt csonttaréjt.
A Hold Tycho kráteréért a dinoszauruszok kihalásáért felelős aszteroida-család darabjai felelősek.
Kövületeken vizsgált pigmentmaradványok leleplezték, milyen árnyalatokban pompázhatott két kisméretű tollas dinó.
Létezett a Jégkorszak bizarr kardfogú mókusa, és minden valószínűség szerint százmillió évvel ezelőtt a dinoszauruszok elől rohangálhatott.
Ahogy a ma élő nagytestű növényevő emlősök is teszik, százötven millió évvel ezelőtt egy dinoszauruszfaj szintén hasonlóan keresett új legelőket.
Délkelet-Angliában találtak rá, akár egy mai madár, csak pár száz grammot nyomott, tollakat viselt és két lábon járt.
A Tyrannosauridae családjába tartozó őshüllők, amelyeket eddig hatalmas, ám ostoba és magányos teremtményeknek tartottak, új kutatások szerint szerették a társaságot.
"Bukósisakos" koponyája nőtt a két lábon járó növényevő dinoszaurusznak, a Stegoceras validumnak.
Dinoszaurusztollak evolúciója követhető nyomon a Kanada nyugati részén talált nyolcvanmillió éves borostyánlelet segítségével.
Milliókba kerülhet, ha bugyi lóg ki a szekrényből - Nem rumliadóról van szó