A nemzetközi együttműködésre, a Föld-megfigyelési alkalmazásokra és az emberes küldetésekre helyezi a hangsúlyt az új amerikai űrpolitika, amely szerint az Egyesült Államok a 2030-as évek elején juttatna asztronautát a Marsra. Horvai Ferenc, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) tanácsosa nagyon érdekesnek nevezte az új amerikai űrstratégiát, hiszen Barack Obama hatalomra kerülése után azonnal bejelentette elődje, George Bush elnök Constellation elnevezésű programjának a felülvizsgálatát, amelynek fő eleme épp az lett volna, hogy a Holdra és a Marsra küldenek embert.
Felvetődött a kérdés, hogy mi lesz az amerikai űrkutatásokkal. A világ űrkutatói várták, hogy új programmal, űrstratégiával álljon elő Barack Obama. Ez a közelmúltban megtörtént, amikor a Fehér Ház közzétette az Egyesült Államok nemzeti űrpolitikája címet viselő dokumentumot - közölte a szakértő, aki a program három fő elemére hívta fel a figyelmet.
Mindenekelőtt a nemzetközi együttműködés fontosságát, kiemelt helyen való szerepeltetését kell megemlíteni. Eddig is volt nemzetközi együttműködés, erre a Nemzetközi Űrállomás (ISS) a legjobb példa, amely Oroszországot, az Egyesült Államokat, az Európai Űrügynökséget, Japánt, Kanadát fogja össze. 1998 óta tartó nagyon aktív építkezésről van szó, amely még most is tart. Jelenleg már hat űrhajós tartózkodik egyszerre a fedélzetén, akik közösen kutatnak. Ez állandó együttműködést jelent a nemzetek között. A jelek szerint azonban a nemzetközi együttműködés még komolyabb hangsúlyt kap a jövőben, azt viszont még nem tudni, hogy ez hogyan kristályosodik ki, milyen programokban ölt testet.
Az emberes program szerint a Nemzetközi Űrállomás működtetését legalább 2020-ig meghosszabbítják. Ez a céldátum már szerepelt, de hiányzott a "legalább" szó előtte, ami igen fontos. Az ISS-t, legalábbis az amerikai részt, kereskedelmi célokra is felhasználnák. Itt jön be a magánszektor részéről megnyilvánuló támogatás az ISS esetében, de az emberes űrprogramban is szívesen bevetnék a magáncégek által fejlesztett űrhajókat. Emellett saját űrhajót is kifejlesztenének, amellyel különböző égitestekre lehet majd eljutni. Tulajdonképpen ez az érdekes az Obama-féle űrpolitikában, hogy nem a Holdra kell visszamenni, hiszen ott már jártak. Valami nagyobb, lendületesebb célt kell kitűzni, amely lehetne például egy kisbolygó. Ellátogatni egy kisbolygóhoz, leszállni a felszínére, gyakorolni a leereszkedést, az ottlétet, azt, hogy az űrhajósok teljes egészében kilépnek a Föld mágneses mezejéből. Tehát hosszú távú küldetésről lenne szó, nem pedig rövid misszióról, mint a Holdra szállás esetében - magyarázta Horvai Ferenc.
Ehhez szerinte űrhajót és leszállóegységet kell kifejleszteni, biztosítani a megfelelő sugárzásvédelmet, és meg kell oldani a visszatérést is.
Ezután kerülne sor a Marsra szállásra. A kisbolygó esetében a céldátum a 2010-es évek vége, a 2020-as évek eleje, ami szinte biztos, hogy nem teljesül. A Mars esetében még mindig a 2030-as évek elejét jelölik meg, ez is egy céldátum, amely azonban valószínűleg módosul - hangsúlyozta a szakember, aki szerint nagy kérdés az űrpolitikával kapcsolatban, hogy egyáltalán megvalósul-e.