Az új beviteli módszerrel egyébként halálos fertőzésekkel is sikerült megküzdeniük az egereknek.
Mint az közismert, a vakcinálás arra szolgál, hogy testünk immunrendszere megismerkedjen az egyes kórokozókkal, hogy egy esetleges, későbbi találkozásnál gyorsan tudjon reagálni a fertőzésre. A védőoltások a legyengített baktériumokon vagy vírusokon kívül úgynevezett adjuvánsokat, hatásjavító anyagokat is tartalmaznak.
A Duke Egyetem kutatócsoportja az úgynevezett árbocsejteket célozta meg, melyek a természetes immunvédelem bőrben található elemei. Allergiás reakciónál ezek a sejtek állnak a bőrviszketés, bőrpír és duzzanat hátterében, de szerepük van a veleszületett immunrendszer működésében is. Amikor egy baktériummal vagy vírussal találkoznak, aprócska szemcséket bocsátanak ki, amelyek a tumornekrózis-faktor nevű kémiai anyagot tartalmazzák. A szemcsék a közeli nyirokcsomókba vándorolnak, ahol elindítják a fertőzésre adott immunválaszt.
A TNF-et szállító szemcséket a kutatók laboratóriumban készítették el arra számítva, hogy az természetes elődjéhez hasonló választ vált ki. Ha a vakcinával együtt juttatják be a nanorészecskéket a szervezetbe, akkor is eljutnak a nyirokcsomókba és kibocsátják a bennük lévő anyagot, pontosan úgy, mintha az árbocsejtek küldték volna, vagyis sikerült jelentősen meggyorsítani és felerősíteni az immunrendszer vakcinára adott válaszát.